Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve sokak számára ismerősen cseng, főleg azoknak, akik figyelemmel kísérik a globális kereskedelmi folyamatokat, különösen Kínában. Ha a nagykereskedelmi piacokon vagy kereskedelmi vásárokon megemlítjük Trump nevét, gyakran hallhatunk egy-egy fanyar nevetést. Az Egyesült Államok elnöke által bevezetett 145%-os vámok nem igazán keltettek félelmet a kínai kereskedők körében. Éppen ellenkezőleg, egy online kínai nacionalista közösség alakult, amely gúnyos mémeket készít, sőt olyan vírusvideókat is készítettek, amelyekben mesterséges intelligencia által generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk látható, amint lábbeli és iPhone összeszerelő üzemekben dolgoznak.

Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalmakkal néz szembe, és Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődéshez… soha nem függött mások ajándékaitól, és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta a hónap elején. Xi bizalma részben annak is köszönhető, hogy Kína 10 évvel ezelőtthez képest sokkal kevésbé függ az Egyesült Államokból származó exporttól. A valóság azonban az, hogy Trump politikája és a vámemelések olyan nyomás alatt álló pontokra hatnak, amelyek már léteznek Kína saját, küzdelmes gazdaságában.

A kínai lakáspiac válságban van, a munkahelyek biztonsága csökken, és az idősödő népesség miatt a kínai emberek egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra, azzal az álommal, hogy Kínát megújítja, de ez most komoly próbára van téve, és nem csupán az amerikai vámok által. A kérdés az, hogy Trump vámjai megakadályozzák-e Xi gazdasági álmainak megvalósulását, vagy Xi képes lesz-e a meglévő akadályokat lehetőségekké alakítani.

Kína 1,4 milliárd fős népességgel rendelkezik, aminek elvileg hatalmas belföldi piaca van. A probléma azonban az, hogy a lakosság nem hajlandó költeni a gazdaság bizonytalan kilátásai miatt. Ez nemcsak a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás következménye is. Sok kínai család az életük megtakarításait a lakásukba fektette, csak hogy lássák, az árak az utóbbi öt évben drasztikusan csökkentek. A lakásfejlesztők továbbra is építkeztek, miközben a piac összeomlott. A korábbi kínai statisztikai hivatal helyettes vezetője, He Keng két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legrosszabb becslések szerint mostanra elegendő üres lakás van hárommilliárd ember számára. Kínában számos üres projekt található, amelyeket „szellemvárosoknak” neveznek. Néhány helyen már berendezve is vannak, de éjjel, amikor nincsenek fények, látszik, hogy a lakások üresek.

A kormány öt évvel ezelőtt lépett fel a lakásfejlesztők hitelfelvételi lehetőségeinek korlátozásával, de a lakásárak csökkenésével, és ezzel a fogyasztói bizalom csökkenésével már megtörtént a kár. Elemzők előrejelzése szerint az idei évben a lakásárak 2,5%-kal csökkennek. A középosztálybeli kínai családokat nemcsak a lakásárak aggasztják, hanem az is, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani számukra. A következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50 és 60 év között van, elhagyja a kínai munkaerőpiacot. A Kínai Szociális Tudományok Akadémiája 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből. Emellett sok fiatal, főleg a frissen végzett egyetemisták küzdenek a munkanélküliséggel. A legfrissebb adatok szerint a 16 és 24 év közötti városi fiatalok közül több mint egyötöd munkanélküli.

Kína nem tudja egyszerűen átkapcsolni a gyártást az Egyesült Államok számára történő értékesítésről a belföldi vásárlókra. „A gazdaságra nehezedő nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belföldi fogyasztás rövid távon jelentősen bővülni tud” – mondja Nie Huihua professzor a Renmin Egyetemen. A kormány az utóbbi időszakban milliárdokat különített el gyermekgondozási támogatásokra, emelte a béreket, és javította a bérszabályozást. Ezenkívül bevezettek egy 41 milliárd dolláros programot is, amely kedvezményeket kínál a fogyasztási cikkekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözzék a költést. Zhang Jun professzor, a Fudan Egyetem közgazdaságtudományi karának dékánja azonban úgy véli, hogy ezek az intézkedések nem fenntarthatóak. „Szükségünk van egy hosszú távú mechanizmusra” – mondja. Xi számára ez sürgető kérdés, hiszen a 13 évvel ezelőtt hatalomra lépéskor hirdetett jólét álma még nem valósult meg. Xi tisztában van azzal is, hogy Kínában van egy kiábrándult fiatal generáció, amely aggódik a jövője miatt, ami újabb problémákat okozhat a Kommunista Párt számára.

A közelmúltban a pénzügyi sérelmek miatt indított tüntetések száma meredeken emelkedett, azonban a kormány gyorsan elnyomja ezeket a megmozdulásokat, és cenzúrázza a közösségi médiában. Xi 2012-ben azt mondta: „Csak akkor, ha az ország jól teljesít, és a nemzet jól teljesít, akkor minden ember jól teljesíthet.” Ezt a kijelentést akkor tette, amikor Kína gazdasági felemelkedése látszólag megállíthatatlan volt, azonban most bizonytalannak tűnik. Kína az elmúlt évtizedben jelentős előrelépéseket tett a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia terén, de Trump vámjai ezekre a fejlődésekre is hatással vannak.

A kínai vezetők most próbálják ezt a válságot katalizátorként felhasználni a további változásokhoz és új piacok kereséséhez. Xi elnök a délkelet-ázsiai országokkal való kapcsolatok erősítésére összpontosít, hiszen a kínai export jelentős része most már más országokon keresztül jut el a célállomásra. A kínai kormány a nemzetközi piacok diverzifikálására összpontosít, és a közelmúltban bejelentett intézkedések célja, hogy új vásárlókat találjanak. Az eddigi intézkedések azonban nem elégségesek ahhoz, hogy stabilizálják a gazdaságot, és a jövőbeli kilátások továbbra is bizonytalanok maradnak.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo