Uranus holdjainak új kutatása élet lehetőségét vetíti előre

A Uranusz bolygó és öt legnagyobb holdja régóta a tudósok figyelmének középpontjában áll, de a legfrissebb kutatások alapján a korábbi elképzelésekhez képest sokkal izgalmasabb lehetőségek rejlenek bennük. Hosszú időn keresztül úgy vélték, hogy ezek a világok steril, élettelen helyek, ám új elemzések arra utalnak, hogy valójában óceánokkal rendelkezhetnek, sőt, akár élet is létezhet rajtuk. A legtöbb információt a NASA Voyager 2 űrszondája gyűjtötte össze, amely majdnem 40 éve, 1986-ban járt a bolygó közelében. Most azonban kiderült, hogy a Voyager látogatása egy erőteljes napszél közepén zajlott, amely félrevezető képet festett a Uranusz rendszeréről.

A Uranusz egy csodálatos, jeges gyűrűs bolygó a Naprendszer külső részén, amely a legnagyobb hideg bolygók közé tartozik. Érdekessége, hogy a többi bolygóhoz képest oldalra dőlt, mintha megdöntötték volna, ami különösen furcsává teszi. A Voyager 2 1986-os elhaladása során gyönyörű képek érkeztek a bolygóról és annak holdjairól, de a tudósokat még ennél is inkább meglepte, hogy a űrszonda által visszaküldött adatok szerint a Uranusz rendszere még különösebb, mint azt korábban gondolták. A mérések azt mutatták, hogy a bolygó és holdjai inaktívak, ellentétben a Naprendszer más holdjaival, míg a Uranusz védelmi mágneses mezője szokatlanul torzult volt, elnyomva a Nap irányából érkező hatásokat.

A Voyager 2 nem talált semmiféle gáz- vagy anyagkibocsátást, ami arra utalt, hogy a Uranusz és legnagyobb holdjai steril, élettelen világok. Ez óriási meglepetést okozott, hiszen a Naprendszer más bolygói és holdjai aktívabbak voltak. Az új kutatás azonban megoldotta ezt a hosszú időn keresztül fennálló rejtélyt. Kiderült, hogy a Voyager 2 látogatása rossz időpontban történt, mivel a Nap éppen heves aktivitást mutatott, és a napszél valószínűleg szétszórta az anyagokat, valamint ideiglenesen torzította a mágneses mezőt. Dr. William Dunn, a University College London kutatója elmondta, hogy a felfedezések alapján a Uranusz rendszere sokkal izgalmasabb lehet, mint eddig gondolták, és elképzelhető, hogy a holdak alatt óceánok találhatók, amelyek halakkal teli életet rejtenek.

Linda Spilker, aki fiatal tudósként dolgozott a Voyager program keretében, és ma is a projekt tudósa, örömmel fogadta az új eredményeket, amelyek a Nature Astronomy folyóiratban jelentek meg. „Az eredmények lenyűgözőek, és nagyon izgatott vagyok, hogy lehetőség van életre a Uranusz rendszerében” – nyilatkozta a BBC Newsnak. Dr. Affelia Wibisono, a Dublini Fejlett Tanulmányok Intézetének kutatója, aki független a kutatócsoporttól, szintén nagyon izgalmasnak találta az új felfedezéseket. Szerinte fontos, hogy a tudósok visszatekintsenek a régi adatokra, mert sokszor új felfedezések rejlenek mögöttük, amelyek segíthetik a következő generációs űrkutatási missziók tervezését.

A NASA már tervez egy új küldetést, az Uranusz Orbiter and Probe-t, amely 10 éven belül visszatér a bolygóhoz, hogy közelebbről is megvizsgálja. Dr. Jamie Jasinski, a NASA munkatársa, aki javasolta a Voyager 2 adatok újraelemzését, hangsúlyozza, hogy a jövőbeli űrszonda műszereit úgy kell megtervezni, hogy figyelembe vegyék az új kutatás eredményeit. „A jövőbeli űrhajó műszereit nagyban befolyásolják azok az ötletek, amelyeket a Voyager 2 élményeiből nyertünk, amikor az rendkívüli események közepette haladt el a rendszer mellett. Újra kell gondolnunk, hogyan tervezzük meg a jövőbeli misszió műszereit, hogy a legjobb tudományos eredményeket érhessük el” – mondta Jasinski.

A NASA Uranusz-probája várhatóan 2045-re érkezik meg, és a tudósok remélik, hogy ekkorra kiderül, vajon ezek a távoli, jeges holdak, amelyeket korábban halott világoknak gondoltak, valóban képesek-e életet hordozni. A világűrbe vezető emberi utazás infrastruktúrája még csak néhány évtizedes, de már most is sok mindent elvesztettünk belőle. Most „űr-archaeológusok” dolgoznak azon, hogy megmentsék, ami még megmaradt, miközben a csillagászok különös, ritka robbanásokat figyeltek meg, amelyek esetleg egy különleges fekete lyuk jelei lehetnek. A Föld első teljes fényképe, a „Kék Márvány”, ötven év elteltével új képeken mutat látható változásokat a bolygó felszínén. A küldetés célja, hogy új módszereket találjon az űrhajósok etetésének költségeinek csökkentésére, és a tudósok új, de még bizonytalan bizonyítékokat találtak arra, hogy egy távoli világ, amely egy másik csillag körül kering, életet hordozhat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cgk1333k0ypo