Nagy szélerőmű leállítása megrengeti a megújuló energia törekvéseket

A dán Orsted energiacég bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 néven ismert tengeri szélerőmű-beruházását, amely a brit keleti Yorkshire partvidékén épült volna. Ez a projekt az egyik legnagyobb tengeri szélerőmű lett volna a világon, 2,4 GW-os kapacitással, ami elég energia lenne több mint egymillió háztartás ellátásához. A döntés súlyosan érinti az Egyesült Királyság tiszta energia irányvonalát, mivel a kormány célja az volt, hogy a szél-, nap-, nukleáris és biomassza energiaforrások arányát 2030-ra 95%-ra emelje. Jelenleg az ország energiaigényének valamivel több mint felét ezek a megújuló források biztosítják.

Az Orsted döntése a megemelkedett költségekre vezethető vissza, amelyeket a brit kormány is elismert. A Dán energiacég nyilatkozata szerint a projekt már nem volt gazdaságos, annak ellenére, hogy 15 éves szerződést kötöttek a brit kormánnyal, amely garantálta az energia meghatározott áron történő értékesítését. A brit energia- és klímapolitikai tárca szóvivője kijelentette, hogy tisztában vannak a globálisan magas infláció és a beszállítói láncok problémáinak hatásával az iparágra, amely Európa-szerte érezhető.

Az Orsted lemondása már a második ilyen eset az utóbbi időszakban, hiszen a svéd Vattenfall is leállította egy 1,4 GW-os tengeri szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek emelkedése miatt. Az érintett projektet a német RWE energiacég vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy folytatja a munkát. Ezek az események azonban komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a munkaerőpiac és a környezetvédelmi politika középpontjában áll.

Az Aurora Energy szakértői becslései szerint ahhoz, hogy a kormány elérje a kitűzött célt, a tengeri szélerőmű kapacitását meg kell háromszorozni, míg a szárazföldi nap- és szélenergiát a duplájára kell növelni. Ezen kívül az energiaellátó hálózat jelentős korszerűsítésére is szükség lesz, több mint 620 mérföld új távvezeték, valamint alállomások és más berendezések telepítésével.

A helyi közösségek egy része ellenezni kezdi a jelentős új energia-infrastruktúrák megépítését a lakóhelyük közelében, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Egyes iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reform Párt tagjai is úgy vélik, hogy a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora már régóta figyelmeztet arra, hogy az ilyen infrastruktúrák kiépítése ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen feladat. „Ha nem tudják teljesíteni a rövid távú célt, az maximális költségeket fog eredményezni” – figyelmeztetett.

Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 programjának vezetője elismerte, hogy a cél elérése „rettenetesen nehéz” lesz, de szerinte egy „Herculean erőfeszítéssel” mégis lehetséges. Ed Miliband energiaügyi miniszter elfogadja, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a „számlák csökkentéséhez, a klímaválság kezeléséhez és az energiabiztonság megteremtéséhez.”

A brit kormány nyilatkozata szerint együtt kíván működni az Orsteddel, hogy a Hornsea 4 projektet „visszaterelje a helyes útra”, és biztosak abban, hogy a tiszta energia küldetése még mindig elérhető. Azt is hozzátették, hogy „erős projektportfólióval rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra a tiszta energia megvalósítását 2030-ra, és a küldetésvezérelt megközelítésük biztosítja, hogy navigálni tudjanak a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések között.” A jövő energiaátmenete tehát megkezdődött, de a folyamat nem mentes a kihívásoktól és nehézségektől.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/ce848g8l8vro