Ki lesz az első a humanoid robotok fejlesztésében?
Egy ragyogó tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, és éppen egy robothoz indulok. Meghívtak, hogy megismerkedjek a Unitree, egy kínai cég által épített G1 humanoid robottal, amely a Hannoveri Vásáron, a világ egyik legnagyobb ipari kereskedelmi rendezvényén mutatkozik be. A G1 körülbelül 130 cm magas, ami kisebb és megfizethetőbb, mint sok más humanoid robot a piacon. A G1 mozgása rendkívül folyékony, és ügyessége miatt videók készültek róla, amelyek táncot és harcművészeteket mutatnak be, és ezek a felvételek az interneten vírusként terjedtek el.
A G1-et ma távolról irányítja Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere. Elmondja, hogy a vásárlóknak minden G1 robotot programozniuk kell az autonóm funkciókhoz. Az emberek megállnak, és aktívan próbálnak interakcióba lépni a G1-gyel, ami sok más gépre nem mondható el, amelyeket a hatalmas konferenciateremben bemutatnak. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet fogjanak vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha véletlenül nekiütköznek. Az emberi formája valami különös megnyugtató érzést kelt az emberekben, még akkor is, ha kissé baljós.
A Unitree csupán egy a sok cég közül, amelyek világszerte humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál hatalmas: az üzleti életben olyan munkaerőt ígér, amelynek nincs szüksége szünetekre vagy béremelésre. Emellett lehetne a végső háztartási eszköz is, hiszen ki ne szeretne egy gépet, amely elvégzi a mosást vagy a mosogatást? Azonban a technológia még mindig gyerekcipőben jár. Miközben a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, az ilyen munkakörnyezetek feltételei kontrollálhatók, és a munkavállalók biztonságban tarthatók. Egy humanoid robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy otthon, sokkal nehezebb feladat.
Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak lehessenek, erősnek kell lenniük, de ez ugyanakkor potenciálisan veszélyes is – egy rossz időpontban való elesés súlyos következményekkel járhat. Nagy munka vár még azokon a mesterséges intelligenciákon, amelyek irányítják az ilyen gépeket. A Unitree szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „a mesterséges intelligencia még nem érte el a áttörési pillanatot. A mai robot AI számára a logikai érvelés és a bonyolult feladatok logikus módon történő megértése és végrehajtása kihívást jelent.”
Jelenleg a G1-et kutatóintézeteknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik használhatják a Unitree nyílt forráskódú szoftverét a fejlesztéshez. A vállalkozók egyelőre raktárakra és gyárakra összpontosítanak humanoid robotjaikkal. Az egyik legmagasabb profilú projekt Elon Muské, aki az Optimus nevű humanoid robotot fejleszti a Tesla autógyár számára. Musk januárban azt nyilatkozta, hogy „több ezer” robotot fognak építeni az év során, és számításaik szerint ezek „hasznos dolgokat” fognak csinálni a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak, például a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban.
A dél-koreai Hyundai autógyár pedig tízezernyi robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg. Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 olyan céget követ nyomon, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek – azok, amelyeknek két karjuk és lábuk van. Ha szélesebben értelmezzük a definíciót, tehát olyan robotokat is figyelembe veszünk, amelyeknek két karjuk van, de kerekeken mozognak, akkor több mint 100 céget néz. Andersson úgy véli, hogy a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A robotika ellátási lánca és az egész ökoszisztéma hatalmas Kínában, és valóban egyszerű iterálni a fejlesztéseket és végezni a kutatás-fejlesztést” – mondta.
A Unitree hangsúlyozza ezt az előnyt: a G1 ára viszonylag alacsony, 16 000 dollár (kb. 12 500 font) körüli áron hirdetik. Andersson arra is rámutat, hogy a befektetések az ázsiai országokat részesítik előnyben. A STIQ legutóbbi jelentése szerint a humanoid robotokhoz szükséges finanszírozás közel 60%-át Ázsiában szerezték be, míg az Egyesült Államok a maradékot vonzza magához. A kínai cégeknek emellett előnyük van a helyi és állami kormányzat támogatásából is. Például Sanghajban van egy állami támogatású képzőhely, ahol tucatnyi humanoid robot tanul meg feladatokat teljesíteni.
De hogyan versenyezhetnek az amerikai és európai robotgyártók ezzel szemben? A bristoli Bren Pierce három robotikai céget alapított, és legújabb vállalkozása, a Kinisi most indította el KR1 robotját. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, a gyártás Ázsiában zajlik. „A probléma, amellyel egy európai vagy amerikai cég szembesül, az az, hogy először minden egyes alkatrészt Kínából kell megvásárolnia. „Így aztán ostobaság, ha az összes motort, akkumulátort és ellenállást megveszi, és az egészet a világ másik felére szállítja, amikor mindezeket egyszerűen összeszerelhetné a forráson, ami Ázsiában van” – magyarázza Pierce.
A KR1-et raktárakba és gyárakba szánták, és nincs lába, mivel az összes ilyen helyen sík padlók vannak. „Miért akarná valaki a nagyon összetett formákkal járó plusz költséget, amikor egyszerűen csak egy mobil alapra helyezheti?” – kérdezi. Amennyire lehetséges, a KR1 tömegtermelt alkatrészekből készül – a kerekek éppen olyanok, mint amilyeneket egy elektromos rollerhez használnak. „Az én filozófiám az, hogy minél több dolgot meg kell venni a polcról. Így minden motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk, kameránk kereskedelmi forgalomban kapható, tömeggyártású alkatrész” – mondja. Pierce, akárcsak a Unitree versenytársai, azt állítja, hogy az igazi „titkos összetevő” a szoftver, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy együttműködjön az emberekkel.
„Sok cég jön elő nagyon high-tech robotokkal, de aztán szükségessé válik, hogy doktori fokozatot szerezzenek a robotikában ahhoz, hogy telepíteni és használni tudják őket. „Amit próbálunk tervezni, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amelyet a raktár vagy gyár átlagos munkavállalója pár óra alatt megtanulhat” – mondja Pierce
Ezeket is érdemes megnézni
Mi az a hibakeresés és miért van szükség rá?
A műhold, amely megbecsüli a világ 1,5 billió fáját
