Trump váratlan hatása a század üzletére a ásványkincsek piacán

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba komoly csapást jelent a globális klímaintézkedésekre – jelentette ki Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímabiztosa, miután Trumpot novemberben megválasztották. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásnak tartanak. Ezen kívül úgy tűnik, hogy akadályozta az amerikai tudósok nemzetközi éghajlati kutatásokban való részvételét, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit. Korábban pedig a jogelődje zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteit „zöld új átverésnek” nevezte.

Azonban Trump klímához fűződő múltja ellenére érdeklődést mutatott a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodások iránt, különösen az ukrán elnökkel folytatott tárgyalások során. Emellett a zöldlandiai és kanadai ásványi források iránt is felerősödött az érdeklődése, mivel mindkét ország gazdag kritikus ásványi anyagokban. Ezek az ásványok kulcsfontosságúak az iparágak számára, beleértve a légi közlekedést és védelmet, de érdekesség, hogy a zöld technológiák gyártásában is jelentős szerepet játszanak. Az a kérdés, hogy Trump ásványi anyagok iránti fókusza milyen mértékben segítheti elő az Egyesült Államok zöld technológiai potenciáljának kiaknázását.

Trump legfőbb tanácsadója, Elon Musk, aki a SpaceX és a Tesla vezetője, jól ismeri a kritikus ásványi anyagok fontosságát a zöld átmenet szempontjából. Az elektromos járművekben használt grafit, a lítium az akkumulátorokhoz és a nikkel a rakétákhoz mind olyan ásványok, amelyekre nagy szükség van. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense, elmondja, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványi anyagait tartalmazó listája, amely jellemzően ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból áll. A kereslet a lítium iránt 2023-ban 30%-kal nőtt, főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedésének köszönhetően. Az International Energy Agency előrejelzése szerint a következő két évtizedben a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át a tiszta energia és elektromos járművek fogják képviselni.

Musk, aki már három évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy a lítium ára „őrült szintre” emelkedett, úgy nyilatkozott, hogy a Tesla talán kénytelen lesz közvetlenül bányászni és finomítani, hacsak nem javulnak a költségek. Az Egyesült Államok ritkaföldfémekkel és kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos gyenge helyzetét egy amerikai kormányzati bizottság decemberi jelentése is tárgyalta, amely figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak át kell gondolnia politikai megközelítését a kritikus ásványi anyagok és ritkaföldfémek ellátási láncával kapcsolatban, mivel jelenlegi függősége a Kínai Népköztársaságtól kockázatokat jelent. A jelentés figyelmeztetett arra is, hogy ha nem tesznek lépéseket, az „védelmi termelés leállásához vezethet, és megfojthatja más fejlett technológiák gyártását”.

Kína a piacon való dominanciáját azzal érte el, hogy korán felismerte a zöld technológia gazdasági lehetőségeit. Bob Ward, a London School of Economics Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül tíz évvel ezelőtt döntött arról, merre halad a trend, és stratégiailag a megújuló energiaforrások és elektromos járművek fejlesztésére összpontosított, így ma már a piacon dominál. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség árképzési osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a kritikus ásványi anyagok geológiai korlátozottságuk miatt fontosak. Bár egyes ásványok, mint például a lítium, bőségesen megtalálhatóak a Földön, gyakran nehezen elérhető helyeken találhatóak, így a bányászati projektek logisztikája rendkívül költséges lehet.

Kína emellett jelentős beruházásokat hajtott végre Afrikában és Dél-Amerikában, hogy biztosítsa az ásványi anyagok ellátását, de a feldolgozás terén van valódi dominanciája. „Kína a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át adja, de a feldolgozás szempontjából a közel 90%-át uralja” – mondta Gracelin Baskaran, a Washington DC-i Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kritikus ásványi anyagok biztonsági programjának igazgatója. A feldolgozás a legnagyobb haszonkulccsal rendelkező szakasz, így Kína jelentős nyereségre tesz szert.

Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology alkalmazott közgazdaságtan professzora szerint Trump motivációját a hátrányos helyzet miatti félelem táplálja. „A feldolgozási szakasz a nagy haszonkulcsú szakasz, így Kína rengeteg pénzt keres” – mondta. A kérdés azonban az, hogy az Egyesült Államok nem késlekedik-e túlságosan ahhoz, hogy maximálisan kihasználja ezt a szektort. Az IRA, amit a Biden-adminisztráció támogatott a zöld technológiák iparágainak, augusztusban 493 milliárd dollárnyi befektetést hozott az Egyesült Államok zöld iparágába.

Bár Trump most már a kritikus ásványi anyagok megszerzésére koncentrál, a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az Egyesült Államoknak meg kell értenie a bányászati ellátási láncok technikai összetettségét, és a folyamat hosszú időt vehet igénybe. Az elkövetkező hónapokban Trump további lépéseket tehet a kritikus ásványi anyagok megszerzése érdekében, és a hírek szerint készül egy „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendelet” bevezetésére, amely felgyorsíthatja a bányászatot az Egyesült Államokban. Az, hogy ez a rendelet pontosan mit fog tartalmazni, még nem világos, de szakértők szerint tartalmazhat intézkedéseket a bányászati engedélyek gyors kiadására és a feldolgozó üzemek építésére.

A Biden-adminisztráció klímavédelmi intézkedései mellett Trump is felismerheti a zöld technológia gazdasági előnyeit, és ha meg tudja győzni magát arról, hogy ez támogatja a gazdaságot, talán még a környezetvédelem iránti elköteleződése is megerősödhet. Az, hogy az Egyesült Államok miként tudja megőrizni pozícióját a nemzetközi klíma színtéren, még mindig kérdéses, de az biztos, hogy a jövő politikai dönt

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo