Putyin szigorú biztonsági intézkedések mellett vezeti a Győzelem Napja ünnepséget Moszkvában

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, a Vörös téren tartott parádéval vezette az ország győzelmi napjának megemlékezését, amelyet fokozott biztonsági intézkedések öveztek, miután az ukrán erők a főváros ellen intéztek támadásokat. Kínai kollégája, Hszi Csin-ping is részt vett az eseményen, ahol Putyin több ezer katona és több mint húsz nemzetközi vezető előtt hangsúlyozta, hogy Oroszország emlékezik a második világháború tanulságaira. Beszédében Putyin összekapcsolta a múlt háborúját a jelenlegi, Ukrajna ellen indított teljes körű invázióval, és kijelentette, hogy az egész ország támogatja azt, amit ő „különleges katonai műveletnek” nevezett, ami már a negyedik évébe lépett.

A győzelmi nap parádéján először vettek részt különböző harci drónokat szállító teherautók, ami a drónok széleskörű felhasználására utal Ukrajnában. Oroszország egy háromnapos egyoldalú tűzszünetet hirdetett a rendezvény tiszteletére, amelyet Ukrajna „színházi előadásnak” minősített. Kijev a tűzszünetet komédiának nevezte, és vádolta Oroszországot, hogy az éjszaka nullához közel számos támadást indított. Oroszország azt állította, hogy betartotta a tűzszünetet, és Ukrajnát vádolta számos megszegéssel. Németország új kancellárja, Friedrich Merz, optimizmusának adott hangot, miszerint a közeljövőben teljes tűzszünetet lehetne elérni. A háromnapos orosz tűzszünet szombat este lejár, de Merz azt mondta, hogy az akár harminc napra is meghosszabbítható, és „a labda most teljesen Moszkvában van”.

A győzelmi nap megünneplésének idején Moszkva központjában szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben. Putyin beszéde előtt a szárazföldi csapatok parancsnoka, Oleg Szaljukov, 11 000 katonát vezetett a Vörös térre, köztük körülbelül 1 500-an, akik Ukrajnában harcoltak. A katonákat Andrei Belousov védelmi miniszter ellenőrizte. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország „megsemmisíthetetlen gátat jelent a nácizmus, oroszellenesség és antiszemitizmus ellen”. A orosz vezető többször is hamisan nevezte Ukrajna vezetését náciknak. „Az igazság és az igazságosság velünk áll” – mondta, hangsúlyozva, hogy „az egész ország, a társadalom és a nép támogatja a háború résztvevőit”.

Oroszország állami televíziója 27 világvezetőt említett, akik részt vettek az eseményen, de a legfeltűnőbb Hszi Csin-ping jelenléte volt, aki Putyinnal és több mint 100 kínai katona mellett vonult fel a Vörös téren. Hszi Csin-ping büszke helyet foglalt el, narancssárga és fekete Szent György-szalagot viselt, amelyet Oroszország a katonai dicsőség szimbólumának tekint, de több szomszédos országban betiltották. Az orosz állami média a két ország közötti kapcsolatokat a legmagasabb szinten emelte ki, amely a „kollektív Nyugattal” szemben állt egységben. Oroszország keleti irányú elmozdulását katonai kontingensek jelenléte is hangsúlyozta Észak-Koreából, Vietnamból és Mongóliából, bár az észak-koreaiak nem vonultak fel a parádén.

A rendezvényen részt vett Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke és Nicolás Maduro, Venezuela elnöke is, valamint Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke és Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, aki az egyetlen európai uniós vezető volt, aki Moszkvába látogatott. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője korábban világossá tette, hogy az uniós tagállamok és a csatlakozni vágyó országok vezetőinek nem szabad részt venniük az eseményen Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Vučić, mint EU-csatlakozó ország vezetője, megjegyezte, hogy várhatóan következményekkel kell szembenéznie döntése miatt.

Putyin számára Hszi részvétele a győzelmi napon jelentős eredménynek számít, és dicsérte Kína bátor népét, miközben tiszteletét tette Oroszország második világháborús szövetségesei előtt. Noha a kínai erők jelentős szerepet játszottak a japánok ellen folytatott harcban, Tajvan kormánya azt állította, hogy Peking és Moszkva elferdítette a történelmet. Tajvan szerint a kínai kommunista erők „nem tettek érdemi hozzájárulást” a háborúhoz, ellentétben Kína akkori köztársasági kormányával, amely később Tajvanra menekült.

Putyin és Hszi a parádé előtt két kört folytattak a háborúról, valamint informális beszélgetéseket is tartottak. A parádén számos orosz katonai felszerelés, köztük Jars rakétarendszerek, tankok és páncélozott szállító járművek vonultak fel, majd hat Su-25 katonai repülőgép repült át a Vörös tér felett, ezzel zárva le a rendezvényt. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij korábban figyelmeztette, hogy nem tudja garantálni a rendezvényre látogatók biztonságát, és felszólította az államfőket, hogy ne utazzanak Moszkvába. Mykhailo Samus, ukrán katonai elemző és a New Geopolitics Research Network igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy úgy véli, Ukrajna nem támadja meg a parádét, főként a külföldi vezetők jelenléte miatt. Azonban ha Ukrajna ezt mégis megtenné, az legitim katonai célnak számítana.

Zelenszkij csütörtöki esti beszédében azt mondta, hogy Ukrajna „készen áll a teljes tűzszünetre, azonnal”. „De ennek valósnak kell lennie” – tette hozzá egy videóüzenetben. Kérte Oroszországot, hogy támogassa a tűzszünetet, és „bizonyítsa be, hogy hajlandó befejezni a háborút”. Ukrajna azt vádolja Oroszországot, hogy több ezer alkalommal megszegte a saját tűzszünetét, mióta az érvénybe lépett. A tűzszünet második napján Ukrajna majdnem 200 összecsapásról számolt be a frontra, tizennyolc orosz légicsapásról és közel négyezer orosz tüzérségi lövöldözésről. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az összes orosz erő a megszállt vonalakon és pozíciókban „teljesen leállította a harci műveleteket”, de reagáltak a ukrán erők megszegéseire „tükröző módon”.

Zelenszkij többször is elutasította Putyin javaslatát, mint egy „játéknak

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cly3807exyno