-
Friss aszályok: a lassan terjedő globális katasztrófa – ENSZ-jelentés
A legfrissebb jelentések szerint a szárazság világszerte súlyosbította a szegénységet, az éhínséget és az energiaellátás bizonytalanságát. A globális felmelegedés és a klímaváltozás következményeként egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok már eddig is jelentős hatással voltak a legsebezhetőbb közösségekre, különösen az alacsony jövedelmű országokban. A természeti csapások következményeként sok család kénytelen szembenézni a megélhetési költségek emelkedésével, miközben a termelés csökkenése miatt az élelmiszerárak az egekbe szöknek. A szárazságok hatására a mezőgazdasági termelés drámaian csökken, ami közvetlenül befolyásolja az élelmiszerellátást. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) figyelmeztetett arra, hogy a globális élelmiszertermelés csökkenése miatt több mint 800 millió ember él éhínségben, és a számok tovább emelkedhetnek, ha a helyzet nem javul. Az…
-
Mennyire szokatlan a brit hőség, és vajon a klímaváltozás áll a háttérben?
A tudósok egyértelműen megállapították, hogy a globális felmelegedés következtében a hőhullámok nemcsak forróbbak, hanem gyakoribbak is. A klímaváltozás hatásai már most is érezhetők világszerte, és számos kutatás bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás következtében a szélsőséges időjárási események – így a hőhullámok – intenzitása és gyakorisága fokozódik. Az elmúlt évtizedek során a hőhullámok számának növekedése egyértelműen összefügg a globális átlaghőmérséklet emelkedésével, amelyet a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása okoz. A hőhullámok nem csupán kényelmetlenek, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is jelentenek. A magas hőmérséklet következtében megnő a hőguta, a kiszáradás és más, a hőmérséklethez kapcsolódó megbetegedések előfordulása. Az idősebb emberek, a krónikus betegséggel élők és a kisgyermekek különösen veszélyeztetettek. A hőmérséklet-emelkedés nemcsak…
-
Három évünk maradt, hogy megfékezzük a 1,5 °C-os felmelegedést, figyelmeztetnek a tudósok
A tudósok figyelmeztetnek, hogy a Föld három éven belül átlépheti a klímaváltozás egyik kulcsfontosságú célját, amely komoly következményekkel járhat a globális ökoszisztémákra és az emberi életre. Az éghajlatváltozás elleni harcban a szakértők által kitűzött célok közé tartozik, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák 2050-ig. Azonban a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a jelenlegi tendenciák mellett ez a cél nehezen elérhető. A tudósok a globális szén-dioxid-kibocsátási adatok és az éghajlati modellek elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ha a világ országai nem változtatnak az energiafelhasználási szokásaikon, akkor 2026-ra a globális hőmérséklet-emelkedés elérheti a 1,5 Celsius-fokot. Ez a határérték az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodásokban, például a Párizsi Megállapodásban van…
-
A politikai egyetértés széthullása a klímaváltozás ügyében
Hat évvel ezelőtt az Egyesült Királyság történelmet írt, amikor elsőként vállalta, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást ér el. Az akkori politikai légkörben a képviselők között szinte egyetértés volt, a javaslatot szavazás nélkül, csupán egy bólintással fogadták el. Ma azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. A Westminsterben tapasztalható konszenzus megbomlott, és a nettó nulla elérése egyre inkább politikai megosztottságot generál. A Munkáspárt magáénak vallja a 2030-as tiszta energia célt, míg a Zöldek és a Liberális Demokraták sürgetik a gyorsabb cselekvést, míg a Konzervatívok visszafogják politikájukat. Megjelent egy új politikai erő is, a Reform UK, amely nyíltan megkérdőjelezi a nettó nulla szükségességét. Tony Blair, a volt munkáspárti miniszterelnök is kifejezte, hogy a globális…
