Szovjet űrhajó készül a Földre zuhanásra
A Szovjetunió idejéből származó űreszköz egy része várhatóan szombaton visszatér a Földre, miután több mint ötven évig keringett az űrben. A Kosmos 482 nevű űrszondát 1972-ben indították Venusra irányuló küldetésre, de nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és végül négy darabra tört. A NASA tájékoztatása szerint egy darab, valószínűleg a leszállóegység, visszatér a Föld légkörébe, és egy része valószínűleg túlélheti az égést. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzései szerint a visszatérés körülbelül május 10-én, helyi idő szerint 09:16-kor várható, bár ez több órát is eltérhet.
A visszatérés pontos részletei, beleértve a lehetséges leszállási helyet, még mindig ismeretlenek. Azonban ha a leszállóegység túlélni tudja az atmoszférába való belépést, a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okoz. Stijn Lemmens, az ESA idősebb űrszemét-csökkentési elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyerünk, mint hogy egy ilyen űrszemét darabja eltaláljon minket”. A leszálló kapszula egy erős, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter átmérőjű és közel fél tonnát nyom. Az eszközt úgy tervezték, hogy elviselje a Vénusz légkörének extrém hőmérsékletét és nyomását, ami miatt robusztus hőpajzs és tartós szerkezet jellemzi. Ez az oka, amiért a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula túlélheti a kontrollálatlan visszatérést a Föld légkörébe.
A leszállóegység ereszkedésének lassítására tervezett ejtőernyő rendszer valószínűleg már régóta nem működik, mivel több mint ötven évet töltött az űrben. A földön élő emberek számára a kockázat alacsonynak számít, de a kapszula várható repülési útvonala 51.7° szélességi fok között bárhol landolhat, ami a lakott világ legtöbb részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár London és Dél-Amerika legdélebbi csücske között bárhol leérkezhet.
A kontrollálatlan űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmagyarázta, hogy az ember által létrehozott tárgyak Föld légkörébe való visszatérése meglehetősen gyakori, a nagyobb űreszközök hetente, míg a kisebbek naponta térnek vissza. Az objektumok általában elégnek a légkörben, mielőtt elérnék a felszínt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban túlnyomórészt a Csendes-óceán felett égett el.
A Kosmos 482-t jelenleg nemzetközi űrügynökségek figyelik szoros megfigyelés alatt. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket úgy kell megtervezni, hogy képesek legyenek biztonságosan eltávolítani magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérések révén. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel a veszélyt, hogy a törmelék lakott területekre essen, ezzel védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeljük az űrszemét környezetre gyakorolt hatását”.
Ezeket is érdemes megnézni
Amerikai és brit megállapodás a gépjárművek és fémek vámjainak csökkentéséről
A Just Stop Oil mozgalom eltűnésre kényszerült, most még titkosabb módszerekkel folytatja harcát
