
Svéd város büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradásáért
Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, folytatja környezetvédelmi törekvéseit, és ezzel egy újabb pénzügyi lépést tesz a fenntarthatóság érdekében. A város 2022-ben az első helyi önkormányzatként kölcsönzött úgynevezett „fenntarthatósághoz kötött kölcsönt” (SLL), amely egy olyan finanszírozási forma, amelyet évente megállapított környezeti és társadalmi fejlesztésekhez kötnek, amelyeket a kölcsönvevő és a bankok egyeztetnek. Gothenburg négy kiemelt területet határozott meg, amelyekre a kölcsön feltételei vonatkoznak: a megújuló energia kizárólagos forrásként való alkalmazása a város hőtermelésében, a városi járműflotta elektromosra cserélése, az önkormányzati épületek, például kórházak és iskolák energiafogyasztásának csökkentése, valamint a város legszegényebb negyedének javítása.
Ha a város eléri az éves fejlesztési szinteket ezeken a területeken, akkor a kölcsön éves díjából 0,1%-os kedvezményt kap, ami körülbelül 100,000 koronát (10,500 dollárt; 8,000 fontot) jelent. Ugyanakkor, ha egy célt nem teljesítenek kellőképpen, akkor a városnak büntetést kell fizetnie. 2022 és 2023 során Gothenburg elkerülte a pénzügyi büntetéseket, azonban a legfrissebb 2024-es adatok szerint nem teljesítette a megújuló energiaforrásokra való áttérés célját, így 150,000 koronás büntetésre számíthat. Ezt ellensúlyozza a kedvezmények, amelyek az energiafogyasztás és a társadalmi fejlesztések terén elért eredményekből adódnak. A járműflotta elektromosításával kapcsolatos célokat nem sikerült teljes mértékben elérni, de a hiány nem volt elegendő ahhoz, hogy büntetést vonjon maga után.
Fredrik Block, a Gothenburg város portfóliómenedzsere, elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasan célozzunk meg, és az egész szervezetet a cél elérésére ösztönözzük. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk még mindig az, hogy 2030-ra közel karbonsemlegesek legyünk.” Block hangsúlyozta, hogy nem a pénz miatt teszik ezt, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját és azt, hogy évről évre haladnak előre. Szeretnék megmutatni a világnak, hogy ezek a problémák léteznek, és hogy vannak jó dolgok is.
A város legszegényebb területein végzett fejlesztéseket, valamint a célok elérését éves lakossági felmérések alapján mérik. Az embereket megkérdezik a környékük biztonságáról és tisztaságáról. Kiemelkedő kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának növelése, több megfigyelő kamera telepítése, valamint a rendőri jelenlét fokozása, mint bűnmegelőzési intézkedés olyan városrészekben, mint Hjallbo és Biskopsgarden, amelyek magas bűnözési és munkanélküliségi arányokkal rendelkeznek, és jelentős bevándorló populációval bírnak.
A Framtiden közösségi lakásügynökség, amely végső soron Gothenburg városának tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatási és fejlesztési vezetője elmondta: „Néhány ilyen kiszolgáltatott területen mi birtokoljuk a lakások többségét. Szinte az egyetlen hivatalos szerv vagyunk ezekben a területekben. Csak mi vagyunk itt.” Bankvall úgy véli, hogy a város számára a legfontosabb eszköz, mivel jelentős pénzügyi forrásokkal rendelkeznek.
Faduma Awil, egy szociális munkás, aki jelenleg karrier-tanácsadást nyújt egy munkaügyi központban Gothenburgban, aggódik amiatt, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetít a fiatalok számára a város szegényebb területein. „Mit fognak gondolni a gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd környéken egyet sem? Hogyan érzik magukat, amikor folyamatosan rendőrök figyelik őket?” kérdezi. Awil szerint a lakossági felmérések hatékonyságában sem biztos, és úgy érzi, hogy a város aránytalanul sok erőfeszítést tesz környezetvédelmi céljainak elérésére, miközben a hátrányos helyzetű területek javítása háttérbe szorul.
A fenntarthatósághoz kötött kölcsönszerződés (SLL) megkötése egy rendkívül összetett folyamat, amely Gothenburgnak egy évet vett igénybe, és hat jelentős északi bank vett részt benne. A Bloomberg pénzügyi hírportál adatai szerint az SLL-k globális kibocsátása 2023-ban 56%-kal csökkent, ami a kölcsön megszerzésének nehézségére utal. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója, amely Gothenburg SLL-jének vezető hitelezője, elmondta, hogy a bank elutasított potenciális SLL kölcsönvevőket, mivel azok által javasolt célok nem voltak elég ambiciózusak. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az SLL-k kihívást jelenthetnek azok számára, akik sikeresen megkapják őket.
A Gothenburgban érvényes környezeti és társadalmi célok 2030-ig tartanak, és Block szerint a részletes éves SLL-jelentések a városba potenciálisan befektetni kívánó jövőbeni befektetők számára is megmutatják, hogy milyen különbséget tehet a pénzük. „A bankok szeretnének pénzt adni fenntartható városoknak, így a fenntarthatósági munkánk csomagolása az SLL-jelentésekbe teszi vonzóbbá a várost a befektetők számára” – mondta Block.

