A műhold, amely megbecsüli a világ 1,5 billió fáját
A világ esőerdőit gyakran nevezik a Föld „tüdőinek”, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. A tudósok becslése szerint ezek az erdők több mint másfél billió fát tartalmaznak, így a pontos szén-dioxid-tárolás mérése eddig szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Az Európai Űrügynökség (ESA) azonban most egy különleges műholdat indított el, amely a legújabb radar technológia segítségével képes bepillantani az esőerdők sűrűjébe, és ezzel új lehetőségeket nyithat meg a szén-dioxid tárolásának és az erdőirtás hatásainak megértésében.
A műholdat a francia Guyanából indították, és az Amazon fölött repült el, amely az egyik elsődleges célpontja a kutatásnak. A műhold, amelyet kedvesen „űrbrolinak” neveztek el, egy 12 méter átmérőjű antennával van felszerelve, amely jeleket bocsát ki. Prof. John Remedios, a Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki az ESA-nak javasolta az ötletet, elmondta, hogy ez a küldetés jelentős előrelépést jelent, hiszen most először tudják pontosan meghatározni, hogy mennyi szén-dioxidot tárolnak az Amazonban, a Kongóban és Indonéziában.
Az antenna P-sávú radart használ, amely hosszú hullámhossza révén képes átlátni az erdők sűrűjén, és felfedni a lombkorona mögött rejtőző ágazatokat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományokért felelős vezetője elmagyarázta, hogy a jelenlegi űrbeli radarrendszerek csodálatos képeket nyújtanak a jéghegyekről, de az erdők esetében csupán a fák csúcsait, a kis ágakat és leveleket látják, anélkül, hogy behatolnának a fák belsejébe. Az új műhold azonban a hosszabb radarhullámhossz segítségével képes lesz mélyebbre látni az erdőkbe, és így pontosabb képet adni az ott található fás anyagról.
A 1,2 tonnás műhold működése hasonló lesz a CT-vizsgálathoz, amely során a fák keresztmetszeteit elemzik, hogy összeállítsák a képet arról, mennyi fás anyag található az adott területen. Ez az anyag pedig a bolygót melegítő szén-dioxid mennyiségének közvetett mérésére szolgál. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, és próbálják extrapolálni az adatokat, de ez hatalmas kihívások elé állítja őket. Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távérzékelési professzora elmondta, hogy a jelenlegi ismereteik meglehetősen hiányosak, mivel rendkívül nehéz pontosan mérni a trópusi erdők szén-dioxid-tárolását. „Valójában arról van szó, hogy megpróbáljuk lemérni a szén mennyiségét, amely 1,5 billió fában található a trópusi területeken. Az űrszondák az egyetlen megbízható módszerek ennek a következetes mérésére.”
A műhold indítása után a földi mérések továbbra is folytatódnak, hogy ellenőrizzék az általa visszaküldött adatokat. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és az ötletet Shaun Quegan professzor, a Sheffieldi Egyetem tudósa vetette fel, aki hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi együttműködés eredménye. „Ez a küldetés évtizedes, innovatív munka megkoronázása, amely a legjobb európai és amerikai tudósokkal való partnerségben valósult meg.”
A műhold telepítése számos kihívást rejt magában a rakéta indításán túl is. Az antenna például nagyon nagy, így a kihelyezése hasonló ahhoz, mint amikor egy óriási ernyőt nyitunk ki az űrben. Dr. Cordey elmondta, hogy a vállalat amerikai mérnököket vonzott be az antennák építésének felügyeletére, mivel az ilyen nagyméretű, kinyitható rendszerek terén tapasztalatuk van, ami Európában jelenleg nem áll rendelkezésre.
A csapat reményei szerint az első térképeket hat hónapon belül elkészítik, majd az ezt követő öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét fogják mutatni, hanem azt is, mennyi szén-dioxidot veszítünk az erdőirtás következtében. Az új műhold előnye, hogy a hosszabb hullámhossza lehetővé teszi a felhők áthatolását, így folyamatos, összehasonlítható képet nyújthat az erdőkről évről évre. A tudósok, akik több mint 20 éve dolgoznak ezen a projekten, egyértelműen izgatottak a lehetőség miatt, hogy új ismereteket szerezhetnek a természetes ökoszisztémák szerepéről a bolygónk klímájának szabályozásában.
Ezeket is érdemes megnézni
A korona színészek: hogyan változtak az évek során?
Rihanna családja és a magánélet rejtett titkai
