
A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most mélyebbre süllyedt a föld alá
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, előkeresik a híres fluoreszkáló narancssárga mellényeiket, és feltöltik hangosbeszélőiket — ez a rutin, amelyet már számos alkalommal megéltek. Csak három év kellett ahhoz, hogy a klímaaktivistákból álló csoport, aki leveseket öntött, kukorica keményítőt fújt, és számos utat blokkolt, az ország egyik leggyűlöletesebb kampánycsoportjává váljon. Szombaton London központjában több száz aktivistára számítanak, azonban a mostani JSO megmozdulás nagyon eltér az eddigiektől. Az esemény létezése például nem titok, és valószínűleg nem lesznek olyan tömeges zavargások, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó demonstrációjuk. A JSO saját szavaikkal élve „felfüggeszti a hi-vizet”, és befejezi a polgári engedetlenség kampányát. A csoport hivatalos álláspontja, hogy megnyerték a harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázengedélyek, most már kormányzati politika.
A JSO tagjai azonban magánbeszélgetésekben elismerik, hogy a zavaró tüntetések kezelésére bevezetett szigorú új hatáskörök szinte lehetetlenné tették az olyan csoportok működését, mint az övék. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója szerint a szombati összejövetel „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, megbíztunk egymásban” — mondta. Nemcsak a JSO aktivistái ünnepelnek, hanem sok olyan autós is, aki eddig forgalmi dugókban ülve késlekedett, művészetkedvelő, aki megdöbbent a nagy festmények ellen irányuló támadások láttán, vagy a sport- és színházrajongók, akiket megzavartak az eseményeik. A rendőrség is örülhet: a JSO tüntetések felügyelete több ezer órányi rendőri időt és milliókat emésztett fel. 2023-ban a Scotland Yard szerint a csoport tüntetései csaknem 20 millió fontba kerültek.
A JSO megszűnése azonban nagy kérdéseket is felvet, például, hogy valóban ez-e a diszruptív klímaaktivizmus vége az Egyesült Királyságban, vagy ha kényszerűen a föld alá kerülnek, új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaaktivitások születhetnek. Még stratégiai szempontból is lényeges, hogy a JSO példája azt mutatja, hogy a széles körű közérdeklődés ellenére a nyilvánosság nagy része ellenségesen viszonyult hozzájuk. A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáiból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre a maximális zűrzavar vagy közfelháborodás érdekében, de szigorú belső szabályokkal. Az akcióknak erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak vállalniuk kellett a felelősséget — várniuk kellett, hogy letartóztassák őket.
A rendőrség, a közvélemény felháborodása és a kedvezőtlen médiakép hatására a politikai döntéshozók több hatalmat kértek a „környezetvédelmi őrültnek” nevezett tüntetők megfékezésére. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény hozta, amely a „szándékosan vagy gondatlanul közérdekben kárt okozó” cselekményeket törvényes bűncselekménnyé nyilvánította. A jogszabályok szigorítása miatt már a potenciálisan zavaró akciók tervezése is súlyos börtönbüntetést vonhat maga után.
A Public Order Act egy évvel később tovább szélesítette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésében, új bűncselekményeket hozva létre, például az „objektumokhoz való rögzítést” és a komoly zűrzavart okozó alagutak fúrását. A bíróságok, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát arra, hogy „jogi indokot” kérjenek a cselekedeteikre a legtöbb esetben. A fellebbviteli bíróság azt fogadta el, hogy a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogi indoklásként szolgáljon a tulajdonkárosításért. Most már a bíróságok számára a legfontosabb kérdés az, hogy a vádlottak elkövették-e a vádlott cselekedeteket, nem pedig az, hogy miért tették.
A JSO jövője tehát kérdéses, és a klímaaktivizmus jövője is bizonytalan. Akár új formák is megjelenhetnek, ahogy a csoport tagjai szerint a mozgalom mindig talál új módszereket a kormány kihívására. A klímaaktivizmus nem fog eltűnni, de az eszközök és a módszerek átalakulhatnak.

