A jövő űrutazása: Robotok válthatják-e fel az emberi űrhajósokat?
Karácsony estéjén egy autonóm űrszonda, a NASA Parker Solar Probe, elrepült a Nap mellett, közelebb, mint bármely más ember által készített tárgy korábban. A misszió célja, hogy mélyebb megértést nyerjen a Nap működéséről és arról, hogyan befolyásolja a Föld űrbeli időjárását. Ez a pillanat mérföldkő volt az emberiség számára, hiszen a szonda teljesen önállóan, előre programozott feladatainak végrehajtásával repült el a Nap mellett, anélkül, hogy bármilyen kommunikációt folytathatott volna a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben számos robotikus szondát küldtek a Naprendszer különböző pontjaira, olyan helyekre, ahová az emberek soha nem juthatnak el. A Parker Solar Probe tíznapos repülése során a hőmérséklet elérte a 1000 Celsius-fokot.
A robotikus űrszondák sikere, és az új, fejlett mesterséges intelligencia (AI) megjelenése felveti a kérdést, hogy milyen szerepet játszhatnak az emberek a jövő űrkutatásában. Számos tudós már kétségbe vonja az emberi űrhajósok szükségességét. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza úgy véli, hogy a robotok fejlődése folyamatosan gyengíti az emberek űrbe küldésének indokait. „Nem hiszem, hogy adófizetők pénzét kellene arra költeni, hogy embereket küldjünk az űrbe” – mondja. Kiemeli, hogy az emberi űrutazás kockázatai is jelentősek. „Csak az a cél, hogy embereket küldjünk az űrbe, kalandvágyból, a gazdag emberek élménye érdekében, és ennek a finanszírozását magánszemélyeknek kellene vállalniuk” – érvel. Andrew Coates, a Londoni Egyetem fizikus professzora egyetértene ezzel. Szerinte a komoly űrkutatás szempontjából a robotika a preferált választás, mivel a robotok sokkal messzebb képesek eljutni, és több feladatot tudnak ellátni, mint az emberek.
Ezek a robotok nemcsak olcsóbbak, hanem a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre okosabbá is válnak. De mit jelent ez a jövő generációjának, akik űrhajósnak készülnek? Bizonyos funkciókat az emberek sokkal jobban tudnak ellátni, mint a robotok, bármennyire fejlettek is. Az űrszondák eddig minden bolygót meglátogattak a Naprendszerben, több ezer aszteroidát és üstököst is, de az emberek eddig mindössze két helyszínre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt eddig az űrben, kezdve 1961-ben Jurij Gagarinnal, aki az első kosmikus felfedező volt.
A tudományos kutatás, amelyet az emberek végeznek a Föld körüli pályán, például a Nemzetközi Űrállomáson, szintén elősegíti a tudomány fejlődését. A robotok hozzájárulhatnak ehhez a kutatáshoz, hiszen képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnak, és különféle műszereket használva tanulmányozhatják az atmoszférákat és a felszíneket. Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa arra figyelmeztet, hogy az emberek sokkal sokoldalúbbak, és gyorsabban is végzik el a feladatokat, mint a robotok, de az életben tartásuk az űrben rendkívül nehéz és költséges. Rámutat, hogy a robotok nem igényelnek hidratálást, tápanyagokat, alvást vagy bármilyen más szükségletet.
Ugyanakkor a robotoknak is vannak hátrányai. Sok esetben lassúak és módszeresek, például a Marsra küldött roverek alig 0,1 mph sebességgel haladnak. Dr. Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudósa arra figyelmeztet, hogy míg az AI képes legyőzni az embereket sakkban, nem biztos, hogy ugyanezt meg tudja tenni az űr felfedezésében. Az AI algoritmusok azonban lehetővé tehetik a roverek számára, hogy hatékonyabban végezzenek feladatokat.
A technológia szerepe abban is megnyilvánulhat, hogy a jövő űrhajósait mentesíti a monoton feladatok alól, lehetővé téve számukra, hogy a fontosabb kutatásokra koncentráljanak. Dr. Kiri Wagstaff, aki korábban a NASA Jet Propulsion Laboratory-nál dolgozott, kifejti, hogy az AI segíthet automatizálni a fárasztó feladatokat. Az űrben az emberek könnyen elfáradnak és elveszítik a figyelmüket, míg a gépek nem. A kihívás azonban az, hogy a nagy teljesítményű rendszerek működtetéséhez rengeteg energia szükséges, amely jelenleg nem áll rendelkezésre a Mars roverjein.
A NASA Valkyrie robotja, amelyet a Johnson Űrközpontban építettek, egy újabb technológiai forma, amely alapvető feladatokat láthat el az űrben. A Valkyrie emberi formájú gép, amely különféle feladatokat képes ellátni, és a NASA Robonaut volt az első humanoid robot, amelyet űrkutatásra terveztek. A Robonaut különleges kezei lehetővé tették, hogy ugyanazokat az eszközöket használja, mint az űrhajósok, és összetett feladatokat végezzen.
A NASA kutatói úgy vélik, hogy az űrhajósok mellett a robotok hasznos segítőtársak lehetnek, akár a Földön kívüli lakóhelyek biztonságának megőrzésében is. A Curiosity rover például már autonóm módon végez tudományos méréseket a Marson, anélkül, hogy emberi beavatkozásra lenne szüksége. Ugyanakkor a robotok korlátozott sebessége és a motivációs hiányosságok miatt az emberek inspiráló hatása továbbra is pótolhatatlan. Leroy Chiao, a NASA nyugdíjas űrhajósa is megerősíti, hogy az emberek jelenléte az űrben nemcsak a tudományos felfedezések, hanem a közönség inspirálása szempontjából is fontos.
Bár az emberiség nem utazott a Föld körüli pályán túl 1972 óta, a NASA célja, hogy az Artemis program keretében az évtized végéig visszahozza az embereket a Holdra. Eközben Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója is tervezi, hogy embereket küld a Marsra, ahol kolóniát szeretne létrehozni. Azonban a Marsra való utazás számos technikai kihívást rejt, és sok kérdés még megválaszolatlan. Az emberiség tehát továbbra is kis lépésekkel halad a kozmosz felé, miközben a robotok felfedezőként már régóta járják az utat előttük.
Ezeket is érdemes megnézni
Országos parkolóplatform a parkolóalkalmazások zűrzavarának megszüntetésére
A Meta figyelmeztet: a európai felhasználók számára rosszabb élmények várhatók
